Intézménymutató:
EME Orvos- es Gyogyszeresztudomanyi Szakosztaly
1992. április folyamán
Megjelent az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közleményei ? 1991. Hatvenegyedik kötet. Szerkeszti: dr. Bérczes Judit, dr. Puskás György, dr. Rácz Gábor. A kötet az 1991. május 10-én Székelyudvarhelyen tartott tudományos ülés anyagát tartalmazza.
1990. október 27.
Okt. 27-én Kolozsvárott megtartotta évi közgyűlését az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület, megválasztották a vezetőséget. Elnök: Jakó Zsigmond, alelnökök: Dóczi Pál, Benkő Samu, főtitkár: Kiss János, titkár: Sipos Gábor. A szakosztályok vezetőit is megválasztották. Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály elnöke Antal Árpád, titkára Kovács András, Természettudományok, Matematika Szakosztály elnöke Kékedy László, titkára Nagy Tóth Ferenc, Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományok Szakosztályának elnöke Nagy György, titkára Mócsy László, a Műszaki Tudományok Szakosztályának elnöke Jenei Dezső, titkára Jódal Endre. Az Orvostudományi Szakosztályt a végleges vezetőség megválasztásáig Puskás György vezeti. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 30., nov. 1./ Az Erdélyi Múzeum-Egyesület közgyűlésén Jakó Zsigmond, az EME elnöke nagyívű előadásában felvázolta az erdélyi magyar tudományosság múltját és jelenét. 1946. nov. 8-án, az EME utolsó közgyűlésén számba vette az erdélyi magyar tudományosság feladatait. 1947-ben az EME választott vezetőségét önkényesen leváltották, élére intéző bizottságot állítottak, majd 1950-ben megszüntették az EMÉ-t. Hagyományokkal rendelkező közösség tevékenységét azonban nem lehet hatalmi szóval megszüntetni, mert a közösség tovább él egykori tagjainak szellemi teljesítményében. Így történt az EME esetében is. Példaként elegendő Szabó T. Attila munkásságára, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárra hivatkozni. Jakó Zsigmond visszatekintett a múltra, bemutatta az Erdélyi Múzeum-Egyesület történetét, egyes fontos szakaszait. Jelenleg az EME kézikönyvtárának felállítása elengedhetetlen a szakosztályok tevékenységéhez. Máris többezer kötet várja a szakszerű feldolgozást. A magyar nyelvű egyetemi oktatás hiányában a szakosztályok munkája jelenti az egyetlen legális keretet a tudományművelés számára, akárcsak a két világháború közötti korszakban. A társadalom joggal várja el a mesterségesen elsorvasztott önismereti diszciplínák, így a magyar és erdélyi történelem, a magyar nyelv és irodalom, a néprajz, a szociológia és a nemzeti kisebbségek szempontjából lényeges jogtudomány, valamint a műszaki tudományok fejlesztését. Az EME sürgős teendőjének tartja Erdély népszerű történetének vagy helytörténeti lexikonának elkészítését. A korszerű tudományos kutatáshoz a kiegészítő kutatóintézeti háttér teljesen hiányzik. A végleges megoldást az újraindítandó magyar nyelvű felsőoktatás megfelelő tanszékeivel és intézeteivel szoros együttműködésben kell majd kimunkálni. A tudományos könyvkiadást is meg kell indítani. Indulásként az EME 1874-től kiadott központi folyóiratát, az Erdélyi Múzeumot akarják ismét megjelentetni. Ezt követik a szakosztályok évkönyvei. A nagy múltú Erdélyi Tudományos Füzetek folytatására is szükség van. Az EMÉ-nek szakcsoportokat kell létesítenie vidéki központokban. Lehetővé kell tenni, hogy az egyetemisták jelképes tagdíj fizetésével bekapcsolódhassanak az EME munkájába. /Jakó Zsigmond: Újjáéledt az erdélyi magyar tudományosság. = A Hét (Bukarest), nov. 8./
1991. május folyamán
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület szakosztályai aktívan működnek, ezt jelzi az Infomed című új kiadvány, alcíme: Orvosi tájékoztató, kiadja az EME Orvostudományi Szakosztálya. /Infomed (Székelyudvarhely), máj./
1991. június 13.
Székelyudvarhelyen, május 10-11-én tartották meg az újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának első tudományos ülését. A tanácskozást dr. Puskás György szakosztályi elnök, orvosprofesszor nyitotta meg. A jelenlevő 170-180 szakember összesen 48 előadást hallgatott meg. A résztvevők kézbe vehették az Infomed című referáló folyóirat első számát, amelyet a székelyudvarhelyi orvos-kollektíva ad ki. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./
1992. március 2.
Márc. 2-án ünnepélyesen bemutatták a Püski Könyvesházban, Budapesten az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ nagymúltú Erdélyi Múzeum című folyóiratának új, 1991-es évfolyamát. Az ünnepségen Jakó Zsigmond, az EME elnöke, Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum szerkesztője, idősebb Entz Géza művészettörténész és R. Várkonyi Ágnes történész beszélt. A folyóirat 1946-ig jelent meg, az 1947-est /LII. kötet/ zúzdába küldték. A megmaradt példány alapján ezt a számot 1990-ben adták ki reprintben, Budapesten. /Új Magyarország, márc. 4./ Ruffy Péter felvázolta, mennyi kiválóságot adott Erdély /a Bolyaiak, Misztótfalusi Kis Miklós, Batthyány Ignác/. Az 1989-es változás után újraalakult a Erdélyi Múzeum-Egyesület, most pedig az EME újra kiadta évkönyvét. /Ruffy Péter: Erdélyi Múzeum. = Magyar Nemzet, márc. 5., Erdélyi kiadványok a Püskinél. = Új Magyarország, márc. 4./ A kiadvány: Erdélyi Múzeum LIII. Kötet, 1991. 1-4. füzet /Kolozsvár, 1991/ Ez az évkönyv felvázolta az EME újraalakulását: Kolozsvár, 1990. jan. 5.: Jakó Zsigmond professzor lakásán Nagy Jenő, az EME egykori titkára, Imreh István és Faragó József, az EME 1950-beli tagjai, valamint Balázs Sándor, Benkő Samu, Csetri Elek, Gáll Ernő, Kántor Lajos, Kiss András, Nagy György és Sipos Gábor elhatározták, hogy újrakezdik az EME tevékenységét. Új alapszabályt dolgoznak ki, és megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy az egyesületet jogi személyként bejegyezzék. Marosvásárhely, 1990. jan. 20.: Dr. Bérczes Judit, dr. Szabó István, dr. László József, dr. László János, dr. Péter Mihály, dr. Bedő Károly, dr. Szövérfy Ágnes, Dézsi József, dr. Feszt Tibor javaslatot tesznek az EME újraszervezésére. Kolozsvár, 1990. márc. 22.: Az EME újraalakuló közgyűlésének 35 résztvevője elfogadja az új alapszabályzatot. Kolozsvár, 1990. máj. 9.: Hivatalosan bejegyzik az EMÉ-t. Marosvásárhely, 1990. szept. 15.: Az Orvostudományi Szakosztály újraalakuló közgyűlése megválasztja a vezetőséget.
1992. március 4.
Az erdélyi magyar orvosok három szervezete /Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya elnöke dr. Puskás György, a Keresztény Orvosok Szövetsége elnöke dr. Bocskay István és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezete elnöke dr. Jung János./ együttműködést határozott el. Az erdélyi magyar orvosok vállalják a magyar nyelvű orvosképzés megindítását. Felhívást adtak ki, kérve az anyanemzet és a humanitárius szervezetek segítségét. Azt javasolják, hogy a támogatás a felsorolt három szervezeten keresztül történjen meg. /Erdélyi magyar orvosok felhívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 4./
1992. december folyamán
Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/
1993. február 3.
Dávid Gyula irodalomtörténész, a romániai magyar kiadói-irodalmi közélet főembere nyilatkozott tevékenységéről. 1992-ben ment nyugdíjba, de a válságos helyzetben levő Kriterion Kiadónál tovább gondoz könyveket, így a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetét. Dávid Gyula emellett az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadványsorozatait is gondozza /Erdélyi Múzeum, továbbá 1991-ben sikerült újraindítani az Erdélyi Tudományos Füzetek sorozatot, megindították a Romániai Magyar Bibliográfiák és az Erdélyi Magyar Füzetek sorozatot. Megjelent az Orvostudományi Szakosztály Értesítője a tavalyi székelyudvarhelyi magyar orvosi tudományos ülésszak anyagával/. Az EMKE ugyancsak szívügye Dávid Gyulának, amióta 1991. májusában több mint száz magyar kulturális egyesület újraalakította. /Oláh István: Beszámoló. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1993. március 13.
Márc. 13-án tartotta Marosvásárhelyen évi közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztálya. Két önálló kiadványuk van, az Infomed szaklap és az Orvostudományi Értesítő, megjelentetésük nehézségekbe ütközik. Az eddig megbízott titkárt, dr. Péter H. Máriát megerősítették tisztségében, a szakosztály elnöke továbbra is dr. Puskás György. /Orvosk közgyűlése. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./
1993. május 7.
Az 1990-benn újjáalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület önállóan működő Orvostudományi Szakosztálya máj. 7-én Nagyváradon tartja meg III. tudományos ülésszakát. A szakosztály elnöke, dr. Puskás György elmondta, hogy 1990 tavaszán az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel együtt alakult újra szakoszályuk. A szakosztály központja Marosvásárhelyen van, ez a város az erdélyi magyar orvoslás fellegvára. Együttműködnek a szintén Marosvásárhely központú Keresztény Orvosok Szövetségével és a Bolyai Társaság marosvásárhelyi szervezetével. Az elmúlt évek kivándorlása a szakosztályt érzékenyen érintette. Az Orvostudományi Szakosztály tudományos ülésszakot tartott Székelyudvarhelyen /1991/ és Kézdivásárhelyen /1992/. A székelyudvarhelyi vándorgyűlésen elhangzott előadások anyagát kiadták az EME Orvostudományi Értesítő 64. számában. Nagyváradon a vándorgyűlést együtt tartják a Keresztény Orvosok Szövetségének közgyűlésével. Dr. Brassai Zoltán, a külkapcsolatokkal megbízott elnöki tag beszámolt arról, hogy az anyaország lehetőséget biztosít posztgraduális képzésre. /Dr. Ábrám Zoltán: Az EME Orvostudományi Szakosztályáról a III. tudományos ülésszak előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./
1993. szeptember 3.
Szept. 3-án Budapesten harmadszor adták át a Genersich Antal Alapítvány díjait orvosoknak. 1992-ben három marosvásárhelyi orvos is részesült a díjban. Az alapítvány az elmúlt időben öt erdélyi orvos továbbképzését tette lehetővé. Az alapítvány vállalta a romániai magyar orvosok és gyógyszerészek 1919 és 1990 közötti munkásságát felölelő tanulmánykötet kiadását. A könyv a Generchich Alapítvány és az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának közös kiadása lenne. /(fazeksa-ruck): Generchich Alapítvány. Erdélyi orvosokért. = Magyar Nemzet, szept. 4./
1994. február 12.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület marosvásárhelyi központú Orvostudományi Szakosztályának négy éves tevékenyégéről számolt be dr. Puskás György elnök. Az egyesület 1948. évi felfüggesztése után 1990-ben alakulhatott újjá, illetve folytathatta 1859-ben megkezdett tevékenységét. A szakosztály 1990-es újraindulásában nagy szerepet játszott dr. Bérczes Judit tudományos főkutató. Akkor közel 50 fős létszámmal indultak, most 450 beiratkozott orvos és gyógyszerész tagjuk van. Évente tudományos ülésszakot szerveznek, eddig Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Nagyváradon és most Csíkszeredában tartották. A tudományos konferenciák anyagát az Orvostudományi Értesítő köteteiben adják ki. A továbbképzésben az anyaország segít, Oxfordban pedig dr. Somogyi magyar származású orvos támogatása teszi ezt lehetővé. Nehéz probléma az orvosok kivándorlása. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 12./
1996. június 8.
Jún. 6-8-a között tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya újraindulása óta a hatodik ülésszakát, a mostanit Sepsiszentgyörgyön. Benkő Samu, az EME elnöke és Pap Zoltán orvosprofesszor, szakosztályi elnök köszöntötte a megjelenteket. A felkért előadók között marosvásárhelyi, budapesti, szegedi, bostoni professzorok voltak.A záróülésen Pap Zoltán hangsúlyozta, hogy az ülésszakok nyújtanak egyedül lehetőséget a romániai orvosoknak szakmai-tudományos anyanyelvük gyakorlására. A társasvacsorán a 80 éves Obál Ferenc Szegeden nyugalomba vonult professzort ünnepelték, aki a marosvásárhelyi kórélettani tanszék megalapításában játszott szerepet 1953-as távozásáig. Az ülésszakra látott napvilágot az EME kiadásában megjelenő Orvostudományi Értesítő 68. száma. A 496 lapos kötet az 1995. szept. 14-16-án tartott marosvásárhelyi orvoskongresszuson elhangzott 120 dolgozatot tartalmazza Pap Zoltán, Benedek István és Kürti Miklós szerkesztésében. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./
1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.23./
1997. május 6.
Máj. 1-3-a között tartották meg Szatmárnémetiben az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának - az újjászervezés óta immár hetedik - tudományos ülésszakát. A szervezést dr. Nagy Béla nőgyógyász vezetésével a város magyar orvosai vállalták magukra. A megnyitón Pap Zoltán professzor, szakosztályi elnök és Riedl Rudolf prefektus mondott beszédet. A 833 tagot számláló szakosztályból 250-en jelentek meg, 112 dolgozatot küldtek be. Öt orvoskutató tartott előadást, majd a szakelőadások a katolikus püspökség pasztorációs központjában folytatódtak. Az ülésszakon kapható volt az Orvostudományi Értesítő legújabb, 1996-os évjelzést viselő, 69. kötete, amely a tavalyi sepsiszentgyörgyi tudományos ülésszak 75 dolgozatát közölte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1999. április 21.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya ápr. 16-17-én Gyergyószentmiklóson tartotta IX. tudományos ülésszakát. A 328 résztvevő közül 65-en külföldről érkeztek, köztük Balogh Károly professzor az Egyesült Államokból. Dr. Feszt György professzor nyitotta meg az ülésszakot. Szakcsoportokban folytatták a munkát, összesen 120 dolgozatot olvastak fel. A következő évi ülésszakot Székelyudvarhelyen tartják, ahol az elsőt is megszervezték. Az ülésszakhoz társulva a Magyarok Nemzetközi Orvostudományi Akadémiája ápr. 15-én Gyergyószentmiklóson tartotta a IV. Pannon konferenciát. A kétévenként megrendezett Pannon konferenciát eddig Dunaszerdahelyen tartották, továbbképző jelleggel az utódállamok magyar orvosai számára, most először szervezték a konferenciát Erdélyben. /Gál Éve Emese: Orvosok tudományos ülésszaka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1999. július 1.
A Magyar Egészségügyi Társaság és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya Légzőszervi betegségek címmel továbbképző konferenciát tartott Kolozsvárt, június 18-19-e között. A részvevők az előadások után megtekinthették a Szervátiusz Múzeumot, a Hintz-patikát (Gyógyszerészeti Múzeumot), amely a maga 600 évével a magyar nyelvterület egyik legrégibb működő gyógyszertára volt. Dr. Andrásofszky Barna, a Magyar Egészségügyi Társaság elnöke kifejtette, hogy a társaság történetében ez az ötödik ülés, amelyet Magyarország határain kívül rendeztek meg. Rendkívül jelentősnek tartja, hogy évenként összejönnek a Kárpát-medence magyar orvosai. - Dr. Andrásofszky Barnát szülőfaluja, Szilágynagyfalu díszpolgárává választotta. - Dr. Brassai Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem prodékánja, tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja megállapította, hogy az utóbbi időben a magyar nemzetiségű orvostanhallgatók száma megnövekedett. Ma már 10 marosvásárhelyi magyar egyetemista tanul Oxfordban egy évet. Komoly támogatást kapnak az anyaországtól is. Dr. Brassai Zoltán szakképesítését nyugaton szerezte meg, és több évi ott-tartózkodás után hazatért. /Csomafáy Ferenc: Visszatekinteni és előrenézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1999. július 13.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya székhelyén, Marosvásárhelyen hozzáférhető a tavalyi brassói tudományos ülésszakon elhangzott közleményeket tartalmazó kötet, az Az EME Orvostudományi Értesítő 71. kötete székházban. /EME Orvostudományi Értesítő. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 13./
2000. március 7.
Márc. 2-án tartotta választmányi ülését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Arról döntöttek, hogy idei közgyűlésüket a május 11-13-a között Székelyudvarhelyen sorra kerülő X. tudományos ülésszak keretén belül tartják meg. A választmány elfogadta a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány alapszabályát. Az alapítvány a jövőben díjat és emlékérmet adományoz kiváló kutatási eredményt elérő, illetve jelentős tanulmányt, felmérést, orvosi szakkönyvet alkotó orvosoknak, gyógyszerészeknek. Beszámoló hangzott el az EME Orvostudományi Értesítő 72. kötete szerkesztéséről. A kötet a tavalyi, gyergyószentmiklósi tudományos ülésszak közleményeit tartalmazza. /(Dr. Ábrám Zoltán, az EME Orvostudományi Szakosztály jegyzője): Választmányi ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2000. március 7.
Márc. 2-án tartotta választmányi ülését az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. Arról döntöttek, hogy idei közgyűlésüket a május 11-13-a között Székelyudvarhelyen sorra kerülő X. tudományos ülésszak keretén belül tartják meg. A választmány elfogadta a Pápai Páriz Ferenc Alapítvány alapszabályát. Az alapítvány a jövőben díjat és emlékérmet adományoz kiváló kutatási eredményt elérő, illetve jelentős tanulmányt, felmérést, orvosi szakkönyvet alkotó orvosoknak, gyógyszerészeknek. Beszámoló hangzott el az EME Orvostudományi Értesítő 72. kötete szerkesztéséről. A kötet a tavalyi, gyergyószentmiklósi tudományos ülésszak közleményeit tartalmazza. /(Dr. Ábrám Zoltán, az EME Orvostudományi Szakosztály jegyzője): Választmányi ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./
2000. április 29.
Izsák Sámuel orvostörténész professzor legújabb könyve, A múlt ösvényein. Orvosművelődési írások címmel 1999-ben jelent meg. A szerző elmondta, hogy az orvostörténelem iránt érdeklődők számára kötetbe foglalta írásait. Az orvostörténelem iránt nincs nagy érdeklődés, ennek elsődleges oka a marosvásárhelyi egykori orvostörténeti tanszék magyar nyelvű tevékenységének a hiánya. Az orvostörténeti írásokat rendszerint az Erdélyi Múzeum-Egyesület orvostudományi szakosztályának kiadványában látnak napvilágot. Figyelemre méltó a szatmári orvosok és gyógyszerészek összefogásával kiadott 400 oldalas könyv, az Otthonom Szatmár megye sorozat 6. kötete, amely Egészségügy-történeti dolgozatok címmel jelent meg. Izsák Sámuel aggasztónak tartja, hogy Erdélyben nincs magyar orvostörténész utánpótlás. /Tibori Szabó Zoltán: Beszélgetés Izsák Sámuel orvostörténész professzorral. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 29./
2001. április 25.
Ápr. 19-21-e között Zilah és Szilágysomlyó volt az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya XI. tudományos vándorülésszakának a színhelye. Dr. Széman Péter, a szervezőbizottság elnöke szerint azért került sor Szilágysomlyón a záróülésre, mert a város ebben az évben ünnepli dokumentumban említett létezése 750. évfordulóját. Prof dr. Feszt György egyetemi tanár, a szakosztály és egyben az ülésszak elnöke mondta el, hogy az elmúlt évtized tudományos vándorülésein mintegy 1100 dolgozat hangzott el. A XI. ülésszaknak háromszáznál több résztvevője volt, és az előterjesztett 177-ből 85 szakdolgozatot vitattak meg. A zilahi ülésszakon a családorvoslás előtérbe került, bár aktuális témákként a szív- és érszűkületi megbetegedések, sőt orvos- és gyógyszertörténeti kérdések szintén jelen voltak. A hazai orvosok és gyógyszerészek mellett Magyarországról, Németországból és az USA-ból is érkeztek meghívottak. A székelyudvarhelyi dr. Balla Árpád alapította Pápai Páriz Ferenc Alapítvány díját, oklevelet és emlékérmet tavaly első ízben ítélték oda. A díjat dr. Horváth Endre, marosvásárhelyi belgyógyászprofesszor kapta. Díjazták dr. Obál Ferenc szegedi nyugalmazott orvosprofesszort, aki 1945-1953 között a marosvásárhelyi főiskolán a kórélettani és a gyógyszertani tanszék megszervezője és vezetője volt. - Az ülésszak idején dr. Feszt György, Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke és Kiss András alelnök sajtótájékoztatót is tartottak. A helyi román média megismerhette a hazai magyar nyelvű tudományosságot ápoló tevékenységet, az EME 1859 óta, a múlt rendszerben megszakított és 1990-től újrakezdett szaktudományos tevékenységét. /Fejér László: Orvostudományi és gyógyszerészeti ülésszak. A családorvoslás az új század kihívása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./ A sajtótájékoztatón Kis András történészkutató, az egyesület alelnöke röviden vázolta az előzményeket. Az 1859-ben alapított Erdélyi Múzeum Egyesületnek nem ez az első Szilágyságban tartott vándorgyűlése. 1907-ben Zilahon tartották az évi vándorgyűlést, de akkor még nem mutattak be orvostudományi dolgozatot, és 1996-ban Szilágysomlyón tartották az EME vándorgyűlést - ez utóbbin már öt orvostudományi szakmunkát olvastak fel. 1990-től vált rendszeressé az orvostudományi és gyógyszerészeti szakosztály külön ülésszaka. Az EME mintegy 3.000 tagja jelenleg öt szakosztályban fejti ki tevékenységét: filozófiai, nyelvészeti és történelmi; orvostudományi és gyógyszerészeti; természettudományi és matematikai; jogi, közgazdasági és társadalomtudományi, illetve a technikai tudományok szakosztályában. Dr. Feszt György, nyugalmazott orvosprofesszor, a szakosztály elnöke, elmondta, hogy az évi vándorgyűlések fő célja az orvostudomány jelenlegi állásának megfelelő dolgozatok bemutatása. /XI. Orvostudományi és Gyógyszerészeti Vándorgyűlés. = Szilágyság (Zilah), ápr. 27./
2001. július 5.
Júl. 4-én töltötte 90. életévét Puskás György egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvostudományi és Gyógyszerészeti Egyetem nyugalmazott rektora. Az 1911. július 4-én Algyógyon született orvosprofesszort, aki 1945-82 között vezette a marosvásárhelyi gyermekklinikát, születésnapja alkalmából dr. Mikola István, a Magyar Köztársaság egészségügyi minisztere díszoklevéllel tüntette ki, több éven át végzett kiváló munkásságáért. A Magyar Egészségügyi Társaság elismerését baráti hangú levélben dr. Andrásofszky Barna, a társaság elnöke tolmácsolta. A díszoklevelet és a levelet a marosvásárhelyi kollégák, dr. Brassai Zoltán tanszékvezető egyetemi tanár, illetve dr. Péter Mihály nyugalmazott egyetemi tanár, mindketten a Magyar Tudományos Akadémia kültagjai, illetve dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az Erdélyi Múzeum Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke adták át. /(bodolai): Rangos elismerés Puskás György professzornak. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./
2001. október 17.
Okt. 18-20-a között tartják meg az V. Erdélyi Orvosnapokat Csíkszeredában, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Több mint 200 résztvevőre és 54 előadóra számítanak. Megegyezés született az Orvosi Kollégium és az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztálya között, melynek értelmében ez utóbbi intézmény is társult az Erdélyi Orvosnapok szervezésébe. /Erős Katalin Gyöngy: V. Erdélyi Orvosnapok Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 18./
2001. november 29.
Az erdélyi magyar orvos- és gyógyszerészképzés múltjáról és jelenéről hangzott el két előadás Marosvásárhelyen, a Kemény Zsigmond Társaság nov. 17-i összejövetelén. Dr. Feszt György nyugalmazott egyetemi tanár, az EMKE Orvostudományi Szakosztályának vezetője a múltba tekintett vissza, míg dr. Péter Mihály akadémikus a jelenkori statisztikákat ismertette a hallgatósággal. Az orvosképzés kezdetei az 1775. évig nyúlnak vissza Erdélyben, amikor a kolozsvári piarista intézetben a bonctan, a szülészet és a sebészet tanításával elindult ez a folyamat. A második mérföldkőnek számító adat 1872, amikor is a kolozsvári egyetemen megindul a valóban egyetemi szintű magyar nyelvű orvosképzés. 1919 májusában a Ferenc József Egyetem helyére a román I. Ferdinánd Király Tudományegyetem költözött. 1945 őszén a Groza-kormány döntése alapján Marosvásárhelyre költöztették a Bolyai Egyetem egyik fakultásaként működő magyar tannyelvű orvosi kart. Dr. Péter Mihály egyetemi tanár kifejtette: 2000-ig 10.925 általános orvost, gyógyszerészt és fogorvost képezett az egyetem. 1962. évben kezdődött a kétnyelvűség bevezetésével a magyar nyelvű orvos- és különösen a gyógyszerészképzés elsorvasztása. A rendszerváltás évében csak egy évfolyam tanult már a gyógyszerészetin, s az orvosi kar hallgatóinak is mindössze a tíz százaléka volt magyar. 1989 után jelentős mértékben megnövekedett a magyar hallgatók száma, s bár ma az összdiákság 44,76 százalékát teszik ki, az egyetemi oktatóknak továbbra is mindössze 26,2 százaléka magyar. Az egyetem életét érintő kérdésekben továbbra is az egyetemi szenátus román többség dönt. /(bodolai): Múlt és jelen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./
2002. január 22.
Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. január 22.
Jan. 19-én Marosvásárhelyen közgyűlést tartott az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya. A titkári beszámoló után tisztújításra került sor. Az elmúlt választási ciklusban az elnöki tisztséget betöltő dr. Feszt György nyug. egyetemi tanár utóda dr. Kovács Dezső, a Szájsebészeti Klinika docense, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem fogorvosi karának tudományos titkára lett. Programbeszédében az új elnök kihangsúlyozta, hogy mindent megtesz a szakosztály minél önállóbb működése érdekében, igyekszik javítani a tagsággal való kapcsolattartáson, fontosnak tartja a székház nyújtotta lehetőségek javítását és a szakosztály által kiadott Orvostudományi Értesítő megjelentetését. /(Dr. Ábrám Zoltán): Tisztújító közgyűlést tartott az orvostudományi szakosztály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./
2002. április 6.
Ápr. 6-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában tartott záróünnepséggel ér véget az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya által az orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti tudományok aktuális kérdéseiről szervezett kongresszus. /Ma zárul az EME-kongresszus. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./
2002. október 4.
A III. Székelyföldi Konferencia előrendezvényeként tartották meg okt. 3-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban Székelyföld lakosságának életmódja, egészségi állapota címet viselő tudományos ülésszakot, amelynek keretében helybeli és magyarországi előadók mutatták be dolgozataikat. Dr. Kovács Dezső egyetemi előadótanár az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya nevében mondta el, hogy a dolgozatokban megfogalmazott konklúzióknak vissza kell jutniuk a lakossághoz. Az egészségtelen életmódot Maros és Hargita megyék lakosságánál tovább tetőzi, hogy a magyar ember több alkoholt, több zsíros ételt fogyaszt, s a két megye lakosságának közel 50 százaléka dohányzik. Az abortuszok száma Maros megyében az 1990-es 16.254-ről 6.716-ra csökkent. Az eltelt tíz év alatt 125.842 terhességmegszakítást végeztek Maros megyében. /(bodolai): Életmódunk, egészségünk. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./
2002. október 17.
Okt. 15-én Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban bemutatták dr. Ferenc László tanszékvezető egyetemi tanár A belgyógyászati diagnosztika című kézikönyvét. A négy kötetre tervezett, és a későbbiek során társszerzőket is felvonultató kézikönyv több mint 900 oldalas első kötetét a magyar orvosi irodalom maradandó értékű megvalósításának nevezte a könyvet méltató dr. Monoki István nyugalmazott előadótanár. A bemutatót dr. Kovács Dezső előadótanár, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Orvostudományi Szakosztályának elnöke ünnepnapnak nevezte a szervezet életében. /(bodolai): Maradandó értékű szakkönyv. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./
